Derek Robinson

Teljes név; Derek Adam Robinson;
Becenév; Ad, Dereck;
Születési hely, idő; Melbourne, Ausztrália, 1995. január 12.;
Kor; 17 év;
Nem; férfi;
Szexualitás; heteroszexuális;
Csoport; diák;


szeret;Szeretek zenét hallgatni, és néha még írni is, szeretem ha magamat mutathatom és nem kell elrejtenem hogy ki vagyok, és szeretem a szép lányokat ;
nem szeret; Nem szeretem, ha másnak látsz, mint amilyen vagyok, ha elítélsz mikor először meglátsz, és útálom a lekvárt ;
vágyai;Hogy megtaláljam a helyemet a világban... ;
félelmei; Valakit elveszítek, aki közel áll hozzám;
titkai;öcsém rejtélyes halála, és egy hét a nyári szüneti táborból, ahol valami fura dolog történt...;
személyisége;Néha igen makacs vagyok, de ha csak magamról van szó. Nagyon érzelmes, de néha rideg is tudok lenni. Nem vagyok egy gyorsan megharagudó típus... de ha kibeszélsz, akkor készülj a legrosszabbra Mindenem a sport, de nem mindennél fontosabb... A jellememet úgy definiálnám: Nem egy tipikus szomszéd srác típus, de mégse egy szupersztár. Ami még számomra fontos, azok a lányok. Nem a barbi baba típusok, hanem az olyanok akiknek vagy egy kis sütnivalójuk is, magyarul eszük. Nagyjából ennyi.
;
külseje; fekete haj, fekete szem, kicsi vérfarkasos beütéssel, elég magas és izmos, általában sportos ruhák de ne csodálkozz ha zakóban látsz ;
különleges ismertetőjele; én sem vagyok különleges, ismertetőjelem meg nincs ;
play by; Taylor Lautner;


Apa;Paul Robinson;
Anya;Brittany Smallwood;
Testvér(ek);Joseph Robinson - elhunyt.. részletek később ;
Egyéb hozzátartozók;;
Háziállat; egy német juhász kutya - Joey;
Családi állapot; egyedülálló, de bárki változtathat rajta ;


Nos, hol is kezdjem? Talán a legelején kéne.. A nevem, Derek Robinson és Ausztráliában születtem, Melbourne-ben. Itt is éltem szüleimmel és öcsémmel. Mondhatni boldog gyerekkorom volt, semmiben nem szenvedtem hiányt, mindig mindent megkaptam, amit szemem - szám megkívánt. Egyszóval minden amiről csak egy áltagos gyerek álmodhat. Öcsémmel sokat játszottam, ő és a kutyám Joey voltak a legjobb barátaim. Egészen a középsikoláig, ahol beléptem a rögbi csapatba, Kiderült, hogy igen nagy tehetségem van a sporthoz, és hipp-hopp én lettem a rögbi csapat kapitánya. Eddigi életem legmegtisztelőbb feladata volt. Ez persze gyorsan szerzett nekem hírnevet, amiből én mindig is hiányt szenvedtem. Furcsa volt nekem, hogy ismeretlenek leszólítanak, és úgy csinálnak mintha már évek óta ismernénk egymást. Pedig volt akit akkor láttam életemben először. Egy ideig nagyon tetszett ez a nyüzsgés forgás, de aztán kezdtem beleunni. Egy nap edzés után mikor hazaértem, egy rendőrségi autót láttam a ház előtt. Persze megijedtem, és azonnal beszaladtam a házba, odabent édesapám és édesanyám ült a kanapén. Az öcsémet sehol se láttam, és ennek később tudtam meg az okát... Persze mint mindenkinek nekem is vannak titkaim, és úgy érzem, ezt még nem akarom felfedni.
Azon a napon minden megváltozott. Soha nem voltam már olyan boldog mint máskor. A szüleim állandóan veszekedtek, és bármit csinálhattam, semmi se volt nekik elég jó. Azt akarták, hogy tökéletes legyek. Mondanom sem kell, hogy ez persze lehetetlen. Ezért úgy döntöttem, elköltözök ide Rosewood-ba, és egy új életet kezdek. Jelenleg keresztanyáméknál lakom, és első napomat fogom kezdeni a Rosewood-i gimiben, már alig várom, hogy megismerjem az itteni embereket, de még jobban, hogy ők megismerjenek engem.